MESTERSÉGEM CÍMERE (MC) – PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAM A TÁRSADALMI MOBILITÁSÉRT című projekt

Tudta, hogy elsősorban mi alapján választ középiskolát vagy szakmát egy hátrányos helyzetű diák? Tudta, hogy mennyi segítségre van szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy képes legyen feldolgozni és értelmezni a hagyományos és az új médiából származó töménytelen információt?

MI LESZEK, HA NAGY LESZEK?

Egyebek mellett erre a kérdésre kerestük a választ 52 hátrányos helyzetű általános- és középiskolással, Budapesten és Győrben. A program keretébe illesztett médiapedagógiai modul eredményeként a mentorált gyerekek digitális írástudása, az online környezet biztonságos, értő, kreatív használata fejlődött. A választott/választandó szakmáról készített saját portréfilmjeik megalkotása lehetőséget biztosított számukra, hogy filmes/animációs kifejezőeszközökkel ismerkedjenek meg, amely új készségként bővíti az önkifejezés, önérvényesítés eszközeit. Összesen 32 alkotás jött így létre, amelyekből elérhető a gimnazista Viki – https://youtu.be/o3hl4UonNfk

Projekt időtartama: 2014. október 1- 2016. március 31. (18 hónap)

A Pro Talentis hátrányos helyzetű gyermekek képzését támogató Alapítvány a Norvég Civil Alap keretében 17 900 euró (5,5 M Ft) támogatást kapott elképzelései megvalósítására.

A projekt célja
52 hátrányos helyzetű fiatal tudatosan készüljön fel a továbbtanulásra, majd el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon.
A gyerekek közvetlen környezetének (család, pedagógusok) bevonása a gyerekekkel folyó munkába.

A projekt célcsoportja
7-18 éves (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek (52 fő) – ebből 30 fő fővárosi, 22 fő győri, valamint a gyermekek szülei (összesen 104 fő).

További eredmények:
Partnerség kialakítása 4 civil szervezettel: Kontakt Alapítvány, Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület, Burattino Általános, Közép- és Szakképző Iskola, Gyermekotthon; Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA)

„Mesterségem címere” címmel egy új pályaorientációs program kidolgozása

Háttér
Nemzetközi és hazai kutatási eredmények szerint a korai iskolaelhagyás kockázatát növelő tényezők közül a legfontosabbak a következők: hátrányos helyzet, szegénység, roma/cigány származás, alacsonyan iskolázott szülő, iskolai kudarc (bukás, évismétlés), iskolai hiányzás, pályaválasztási kényszer, alacsony tanulási motiváció, gyenge tanulási képességek (olvasási, matematikai képesség).

A korai iskolaelhagyás visszaszorítására három lehetséges szakpolitikát dolgozott ki az Unió: megelőzés, beavatkozás, kompenzáció. A megelőzési szakaszban kiemelt szerep jut a kiterjedt életpálya-tanácsadási tevékenységnek.

A hátrányos helyzetű tanulók tapasztalata mind a tágabb társadalmi gyakorlatban, mind a családi hagyományokat tekintve szűkebb, mint egy átlagos magyar általános vagy középiskolás fiatalé. A kevésbé tudatos szülői odafigyelés következtében a hátrányos helyzetű gyerekek iskola és szakmai választását elsősorban a legjobb barátok vagy a nagytestvér választása, valamint a lakóhely és az iskola távolsága, utazási és egyéb költségek határozzák meg.

A hátrányos helyzetűek számára az interneten való információgyűjtés nagymértékben kitágítja a világról szerzett ismeretek mennyiségét, azonban veszélyeket is jelent. A szülői tudatosság hiányosságai a gyerekek médiahasználatával összefüggésben is megfigyelhetőek, ezért van óriási jelentősége a digitális környezetben való tájékozódást, a biztonságos használatot biztosító ismeretszerzésnek, készségfejlesztésnek. A tudatos, kreatív internethasználat fejlesztése segíti a tanulási motiváció növelését, az eredményesebb tanulást. Mindezek miatt a pályaorientáció folyamatában kiemelt figyelmet fordítottunk a biztonságos, értő, tudatos internethasználat, ezen belül az információhoz való hozzáférést, feldolgozást és az információk strukturálását segítő ismeretek és készségek fejlesztésére.